Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

BLOGOLOK - Miért tarol a kínai dráma?

2017.07.19

trrrrr.jpg

A kínai dráma jellemzői

 

Az új trendeket követve alábbiakban összegyűjtöttem a kínai drámának és változásainak főbb irányvonalait, további módosítások a gyorsan zajló események miatt – lehetségesek. Nevezhetjük e kísérletet úgy is, hogy pillanatnyi helyzetelemzés, mely nem végleges és mindig bővíthető. Évi 1100-1200 televíziós produkciót követni több mint 70 adón szinte lehetetlen, így csupán a látottakra hivatkozhatok. Nézzük tehát pontról pontra.

 

Műfajok és témák: a kínai sorozatok terén mára sokszínűbbé vált a tematika, így megsokasodtak a műfajok – míg korábban a családi dráma és a wuxia volt a divat, ma már detektívtörténetek, kémtörténetek, a fantasy különböző formái és időutazó sorozatok színesítik a palettát. Sokasodnak a kincsrablásokkal és sírrablásokkal foglalkozó kosztümös történetek (Lost Tomb, Mystic Nine…), melyeknek nagyon is van valóságalapja, hiszen számtalan ínséges időben rengeteg ember foglalkozott ősi sírok kincseinek feltörésével és fosztogatásával, kincskereséssel. Egy újabb műfaj pedig, mely kiindulópontja a sorozatoknak, az a modern webregény (Bu Bu Jin Xin - Scarlet Heart), mely a fantázián alapuló időutazó történetek alapja. 

 

Címek: sok a „Legenda…” címen szereplő dráma, alapjuk számos alkalommal valamilyen már létező irodalmi alkotás (régi kísértethistóriák, ismert történelmi legendárium), nem csak forgatókönyv (Legend of Zhu, Legend of the Ancient Sword, Legend of Chusen…). Van miből meríteni, hiszen 4-5000 év írásos kultúráját lehet képernyőre vinni kalandos formában.  Különösen divatosak Pu Szu-ling ismert históriái (pl. Painted Skin), melyekből több mint 500-at jegyzett le az 1600-években.

legend-of-zhu.jpg

Legend Of Zhu

Színészek: az előadóművészek között ma már világszerte ismert nevek népszerűsítik Kínát drámákban és hazai filmekben. Akadnak köztük világhírű harcművészek, igazi veterán tehetségek és számos ifjú, közkedvelt tehetség egyaránt. A világ 4. legjobban fizetett művésznője ma már ugyancsak kínai (Fan BingBing). Népszerűek persze az igazi menő szépfiúk, akik versenyre kelhetnek nem csak a külsőségeket illetőleg koreai és japán kollégáikkal. Így aztán minőség és mennyiség tekintetében sincs hiány.

ying-kongshi-hg--12-.jpg

Szereplők: A megformált figurák között előfordulnak valóságos és kitalált személyek. Számtalan tipikus alak jelenik meg a drámákban. Isteni gyógyítók nélkül nem is dráma a kosztümös sorozat, a hagyományos kínai orvoslás mindig ott van valahol elrejtve a sorok közt, sokszor keresik a szereplők a „halhatatlanság kövét”, mint az előfordult a kínai történelemben is nem egyszer, császárok is kutatták az örök élet elixírjét avagy a „halhatatlanok szigetét”. A jó és rossz vallási szekták mesterei ugyancsak tipikus hősei a történeteknek, és nem alaptalanul.  A különböző taoista, buddhista és egyéb szekták nagyon fontos szerepet játszottak sok évszázadon keresztül a kínai civilizációban.  A hősies, harcos és apjához ragaszkodó leány, melynek előképe talán Mulan lehetett, szinte mindennapos alakja e sorozatoknak. Akárcsak a ravasz és kiszámíthatatlanul gonosz ágyas, akinek figuráját egyáltalán nem volt nehéz megtalálni a valóságban, a múltban a különböző dinasztiák hivatalos ágyasai közt folyamatosan dúlt az elsőbbségért folyó harc.  A keleti dráma érdekessége, hogy a szép nem biztos, hogy jó is: a külsőségek, ha valaki kívülről akár gyönyörű, nem párosul feltétlenül belső szépséggel. Gonosz ám szépséges hercegek, hercegnők, generálisok, jóképű, de hitvány alakok teszik változatosabbá az összképet.  A főszereplő vagy – szereplők is jellemfejlődésen esnek át, válhatnak jóságossá, megjavulhatnak, avagy éppen valamiért megszállja őket egy gonosz szellem.   

A démoni lények megszokott alakjai a fantasztikus és történelmi sorozatoknak egyaránt – ősi babonák, misztikus történetek démonok és szellemek sokaságával rajzolták tele a kínai ókor és középkor világképét.  A démonok nem egyértelműen rosszak, és sokszor öltenek emberi alakot, ám számtalan alkalommal áldozatok maguk is. A legtöbbször a rókadémon kerül elő, mely a koreai és japán kultúrkörben ugyanúgy megjelenik akár a kínaiban, de a drámákban nemcsak nővé változik, van, amikor férfi alakot ölt, előfordul, hogy gonoszság hatja át, de sokszor csak szánandó szerencsétlen áldozat. A lények animált figuráin még lehet mit javítani a képernyőkön, mert sokszor bizony nem tűnnek túlságosan realisztikusnak, csetlő-botló műanyag vagy szőrmebábuk, innen nézve infantilisek is.

 

Jelmezek: A kínai drámák egyik erősségét adja a gyönyörűen megvarrt, sokszínű és fantasztikus ruhatár, a jelmezek mindig igyekeznek egy adott történelmi kort valóságossá tenni. A ruhakölteményekből általában első látásra kiderül, melyik dinasztia korában járunk éppen. Minden kornak a maga színei, frizurakölteményei és kosztümjei pompáznak a sorozatokban. Különösen látható ez a császári/királyi kosztümökön, a katonaság jelmezein. Ebben a tekintetben konfuciuszi elvekhez tartják magukat – a kínai rendes, mert szép a ruhája és a haja, a fiataloké kiengedett és hosszú, ha megházasodnak, akkor felcsavart, a barbár népek pedig kócosak, loboncos frizurákat hordanak, és rendetlenek, a mandzsuk pedig kopaszok és copfosak (Scarlet Heart, Ice Fantasy). A misztikus alakok haja sokszor fehér, akár az idős mestereké és szektavezéreké. A „hanfu”, a kínai kosztüm nemcsak színeiben, de anyagában is igyekszik visszaadni a különböző korok hangulatát, a gazdag selyemviseletet drága kelmékkel mutatják be. Különösen az udvarban élő méltóságok, császárnék, királynék, ágyasok elképesztő viseletei igyekeznek mutatni a legmagasabb társadalmi réteg gazdagságát – hangsúlyozni, hogy a Középső Birodalom mindig is tehetős volt. A smink a világítás miatt több alkalommal is látszott, főleg a parókáknál nem egyszer fordult elő, hogy úgy nézett ki, mintha a férfiak fejére ráragasztották volna (Feng Shao Feng sminkje pl. az Ice Fantasy c. műben sokszor nem sikerült).   

cruel-romance__.jpg

Díszletek, kulisszák – valóságos stúdiók és 3D animáció képei váltakoznak a kínai drámákban. Speciális effektusok, csodás tájak felvonultatása jellemzi a sorozatok legtöbbjét. Ehhez hozzájárul a nagy kínai filmstúdiók változatos díszletgazdagsága: szinte minden történelmi korra építettek fel stúdiórészeket az országban, hatalmas paloták teljes másolatai állnak országszerte, de Shanghai (Sanghaj) 20. század eleji városa is kedvelt forgatási központ. Persze a stúdiók ma már témaparkok is,melyeket a turisták felkereshetnek. A változatos tájak a sivatagtól a tengerig, a karsztos hegyvidékek misztikus kulisszát nyújtanak.  Rajzfilmnek tűnő háttér is gyakorta felbukkan, különösen a fantasy - és a wuxia drámák sajátossága. Az elvonult szekták és a földöntúli vagy isteni lények pl. mindig valami távoli, érinthetetlen és lehetőleg magas helyen élnek, ahová a madár sem jut fel (Novoland, Legend Of Chusen…)

 

Kellékek: A kínai sorozatok kellékei nagyjából kimerítik a teljes jelképtárat – azaz ha valaki ilyen darabokat néz, előbb vagy utóbb kénytelen utánajárni annak, hogy ezek a tárgyak, avagy ikonikus jellegzetességek mit is jelentenek. A kard szinte mindenütt központi, sőt sokszor különleges szerepet tölt be, fegyverek nélkül amúgy is elképzelhetetlen szinte egy kosztümös darab. A hosszú vagy akár örök élet jelképei az értékes jáde vagy a virágok közül a lótusz. Az öt mérgező állat (kígyó, pók, százlábú, skorpió, varangy) igen gyakran okozza ellenségei halálát, akárcsak a belőlük készített kivonatok, bűbájos mérgek. A kínai dráma a kínai gyógynövények kimeríthetetlen kincsestárát is felhasználja. S persze megjelennek benne a szokásos és ma is ismert kínai találmányok – nem egyszer találkozunk feltaláló tudósok különös szerkentyűivel, repülő csodamasinákkal ókort vagy középkort ábrázoló alkotásokban és fantasy drámákban is, beszélő gépecskékkel és számtalan fegyverrel.

 

A társadalom irrealisztikus ábrázolása: Akárcsak a koreai doramákban, a kínaiakban is megjelenik a hőskultusz. A leggyakoribb hősei patrióták, hazaszerető, önfeláldozó, a népért élő, fantasztikus testi vagy lelkierővel rendelkező alakok – legendás generálisok (Guan Yu, Lan Ling Wang). A közönségnek hősök kellenek, melyek példaképként állíthatók be. Női formában ezeknek megtestesítői a világszép kurtizánok, költői vérrel rendelkező legszebb kiváltságosok – mert bár a nőknek társadalmi rangjuk nem volt, de a „szép nő” az maga a csoda, képes lehetett elérni akár a legmagasabb méltóságot is kellemével és tehetségével, mint pl. Kína klasszikus négy szépsége sok drámában és filmben megjelenik. 

 

A társadalom realisztikus ábrázolása: A kínai drámában nem a romantika az úr, mint a koreaiban – legalábbis az összképet figyelembe véve. Persze látunk szép számmal romantikus és megindító jeleneteket, azonban a történelmi drámákat áthatja a szertartásosság és konfucionista rend ábrázolása, a tartományok vezetői, katonai méltóságok és főleg az uralkodók sokszor éppen olyan türannoszi zsarnokok, mint egykor valós megfelelőik voltak – minden kegyetlenségükkel együtt. A XX. századi II. világháborús Sanghai-drámák esetében patakokban ömlik a vér - vulgáris jelenetek, emberkínzások, fegyveres konfliktusok, szörnyű börtönök jelennek meg (Sparrow), az ópiumháborúk utáni évtizedekben az egyre növekvő külföldi drogkereskedelem, mely tragédiába döntötte a kínai társadalmat, gyakori a nők megalázása és megverése, alacsony bérért dolgoztatása (Cruel Romance), nem légies romantikus szerelem, hanem a nők adásvétele, prostitúcióra kényszerítése, értéktelenségének és másodrendűségének kifejezése is képernyőre kerül – amint az megtörtént valóban. Különösen szembetűnő a japán megszállás korszakának ábrázolásában - szinte kivétel nélkül - az ellenség rendkívül negatív beállítása – aki japán, az született gonosz.

nirvanainfire.jpg

Gyártástechnika: A kínai sorozatok egyértelműen előre gyártott drámák, ez a manapság működő cenzúra miatt is általános jelenség. A cenzúrázásokra ékes példa volt az Empress Of China című Tang Birodalomról szóló sorozat megvágása, és a főszereplő képeinek elvágása illetve Hongkongban „digitális felöltöztetése”, mert túl frivolnak találták öltözékét. Szerencsére a cenzúra azonban nem mindig következetes vagy nem tudnak ennyi műsort végignézni (?)…A televíziókban lejátszott epizódok 45 percesek vagy mostanában lehetnek rövidebbek is. Jellemző a nagyon sok részes dráma: 60-70-80 epizódból álló történetek sem ritkák. A tévében több epizódot is vetítenek egy napon. Korábban legtöbbször 30 részes volt és 2-3 hét alatt adásba került a teljes dráma a televízióban. Legalább 70 televízióadón számunkra talán felfoghatatlanul és követhetetlenül töménytelen mennyiségű, akár évi 1100 sorozat is adásba kerül egy-egy esztendőben. A zene nem harsogja túl a cselekményt, mint a koreai melodrámák esetében, hanem több az instrumentális betét és kevesebb a szöveges dal, de a nyitó és záró dallam jellemzően emlékezetes.

fbb.jpg

Marketing, promóció: A kínai dráma esetében talán az okozhatta a legnagyobb áttörést az utóbbi pár évben, hogy megváltozott a hozzáállás, észrevették, hogy van élet a Nagy Falon túl és nem csupán maguk kedvtelésére, propagandából készítenek sorozatokat, csak a kínaiak számára. Akár eltanulták Koreától vagy Japántól a mintákat, akár a nyitás politikája felé haladnak – ez hátrányukra semmiképpen nem vált. A reklámanyagokban, fotókon, filmeken mindig a kínai kultúra sokrétűbb és szebbik arcának bemutatása jelenik meg – ami ellentmond az eddig jellemzően csak „kungfu és panda” mint kínai pozitívum bemutatásának. A promóció átjut a Nagy Kínai Tűzfalon, jelentőssé vált a kínai kultúra e szegmensének exportja és marketingjének csatornái. A szociális hálókat is alkalmazzák: YouTube-fiókot nyitnak kínai drámáknak, kínai drámákat reklámozó Facebook oldalak jelentek meg – méghozzá több nyelven.  A kínai színészek megjelentek nem csak a Weibo-n, de a többi szociális hálózaton is, követőik száma egyre nő. Ugyancsak növekszik a száma a fancsoportoknak, melyek jelentős mértékben támogatják a sorozatok promócióját külföldön is.  Ma már több nyelven olvasható a különböző kínai újságok online változatában a filmek és drámák előzetese, bemutatása, és sokkal többet tudhatunk meg a színészekről, rendezőkről, drámaeseményekről, fesztiválokról is, mint korábban. Remélhetőleg ez közelebb viszi a nagyközönséget a kínai kultúra mélyebb aspektusainak és a nyelvnek megismeréséhez is, ahogy az pl. Korea esetében történt.

Csak így tovább, hajrá kínai dráma…

A témával kapcsolatban lásd még:

Az öt legvitatottabb kínai dráma

https://catherinaboszi.eoldal.hu/cikkek/kina-es-tajvan/kinai-dramak/az-ot-legvitatottabb-kinai-drama-2017-ben.html

A top 10 legjobban kereső kínai színész 2016-ban

https://catherinaboszi.eoldal.hu/cikkek/kina-es-tajvan/a-top-10-legjobban-kereso-kinai-szinesz-2016-ban.html

Befutottak végre a kínai drámák

https://catherinaboszi.eoldal.hu/cikkek/kina-es-tajvan/kinai-dramak/befutottak-vegre-a-kinai-dramak.html

Koreai hullám után kínai hullám

https://catherinaboszi.eoldal.hu/cikkek/kina-es-tajvan/kinai-dramak/han-liu---koreai-hullam-utan-kinai-hullam.html