Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Japán (Országlexikon)

2012.06.02

japanese-flag-graphic.png

ÁLTALÁNOS ADATOK:

Neve: Japán Császárság

Saját elnevezés: Nippon /Nihon (日本国)

Terület: 377 972,28 km2

Népesség: 127 110 000 fő (2015)

Népsűrűség: 341 fő/km2 (2015)

Államforma: alkotmányos monarchia (császárság)

Főváros: Tokyo (Tokió) (東京)

Hivatalos nyelv: japán

Hivatalos pénznem: japán yen (jen) (JYP)

Időzóna: UTC +09:00

Ország hívószáma: +81

Internet: .jp

Nemzetközi gépkocsijelzés: J

jpm.png

ELNEVEZÉS

Saját elnevezés: Nippon-koku /Nihon-koku (日本国)

Rövidített elnevezés: Nippon/Nihon

Elnevezés jelentése: "ahonnan a nap jön", "ahol a nap felkel" = "a felkelő nap országa"

TERMÉSZETFÖLDRAJZI VISZONYOK:
 

Az országot négy nagy és megközelítőleg hétezer, túlnyomórészt parányi kis sziget alkotja, melyek egy 3 000 km sugarú körben helyezkednek el.

A Japánhoz tartozó szigetsor Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén fekszik. Japán szárazföldi területének több mint 99%-án a négy fő sziget osztozik. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaido (Hokkaidó) fősziget, Honshu (Honsú) fősziget, Sikoku (Shikoku) fősziget és Kyushu (Kjúsú) fősziget. A Ryukyu (Rjúkjú)-szigetek vagy más néven Nansei (Nanszei)-szigetek, Kyushu (Kjúsú) szigetétől délre fekszenek.

A legnagyobb közülük Honshu (Honsú) szigete, amely Japán területének 60%-át teszi ki, itt él a lakosság mintegy 80 %-a.

Domborzata:

Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt.

Átlagos tszf.magasság: 438 m.

Legmélyebb pontja: - 4 m (Hachiro-gata)

Legmagasabb pontja: 3 776 m (Fujiyama)

A "felkelő nap országa" a Pacifikus - hegységrendszer szeizmikusan aktív területén fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál. Emiatt gyakoriak a földrengések, vulkanikus tevékenység észlelhető.

Legaktívabb vulkánjai: Unzen (1500 m), Sakurajima (1117 m)

Legmagasabb vulkánja: Fujiyama (3776m)

Éghajlat:

Az éghajlat nagyrészt mérsékelt, ám északról délre változik. A monszun befolyásolja. Az országot hat nagy éghajlati zónára lehet osztani:

* Hokkaidó – a legészakibb zóna, melynek jellemzői a hosszú, hideg tél és hűvös nyár. A csapadék nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.

* Japán-tenger – Honshu (Honsú) nyugati partvidékén az északnyugati szél telente jelentős havazást okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint a Csendes-óceán partja, de a főn jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek jellemzik.

* Közép-Japán – Tipikus belföldi éghajlat jellemző telek és nyarak, valamint nappalok és éjszakák közti nagy hőkülönbségekkel. A csapadékmennyiség nem jelentős.

* Seto (Szeto)-beltenger – A Chugoku (Csúgoku) és Shikoku (Sikoku) régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami kellemes időjárást biztosít egész évben ennek a vidéknek.

* Csendes-óceán – A keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti időszakos szél miatt.

* Délnyugati-szigetek – Éghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. A tájfunok időszakosak.

Évszakok: A fő esős évszak május elején kezdődik Okinawa (Okinava) szigetein. Az ezért felelős éghajlati ciklon az év során észak felé halad, és Hokkaidón tűnik el végleg, általában július végén. Honsú nagy részén az esős évszak június közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.

japanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.png

 

 

 

NÉPESSÉGFÖLDRAJZI VISZONYOK:

* Népesség: becsült érték: 126 702 000 fő (11.a Földön, 2016. július)

* Népesség etnikai megoszlása: japán 98,5%, kínai 0,5%, koreai 0,5% (2016)

* Népesség vallások szerinti megoszlása: sintó 79,2%, buddhista 66,8% (a kettő nem zárja ki egymást, egy személy akár mindkettő is lehet), keresztény 1,5%, egyéb 7,1% (2012)

* Városi lakosság aránya: 93,5% (2016)

* Legnépesebb városok: Tokió (38 001 000 fő - 2016), Yokohama (Jokohama), Osaka (Ószaka), Nagoya (Nagoja), Sapporo (Szapporó), Kobe (Kóbe) és Fukuoka.

* Népességnövekedés

Néhány éve folyamatosan csökken az ország népessége, de az első 1920-as népszámlálás óta olyan drasztikus eredmények még nem születtek, mint a legutóbbi népszámláláskor. 1920-ban, az első népszámlálás alkalmával 55, 9 millió lakost számláltak.

2010-ben - az utolsó népszámláláskor - pedig 128 millió főt.

2015-ben hivatalosan 127 110 047 lakosa volt az országnak, ez 947 305 fővel, tehát majdnem egymillióval kevesebb, mint 5 évvel korábban (0,7% csökkenés). Japánban jelenleg több nő él, mint a férfi (3,45 millió fő).

Nemzetközi összehasonlításban 2015-ben Japán a 10. legnépesebb ország a Földön 127,1 milliós lakosságszámával.

Japán népsűrűsége 341 fő/km2, ezzel a 9. a világon a rangsorban.

https://asienspiegel.ch/2016/02/japan-in-zahlen/

* Születéskor várható élettartam: A világon az egyik legmagasabb!

Az elmúlt 25 évben a japán nők számíthattak a leghosszabb élettartamra. 2010-ben 86,3 év volt a várható életkor, de aztán 2011-ben 85,9 évre esett vissza. - Időközben Hongkong (Kína) tört az élre a hölgyek várható, 86,7-es élettartamával, s ezzel átvette a vezető szerepet a világban. Szakértők a 2011-ben bekövetkezett természeti katasztrófára vezetik vissza a japánok átlagéletkorának csökkenését, ami persze a férfiakra is érvényes. Japánban a férfiak átlagéletkora 79,55-ről 79,44-re csökkent a legutóbbi felmérés szerint – a Japan’s Kyodo News számításai alapján. Úgy gondolják, az életkor és a táplálkozás között szoros összefüggés van.  (2012.08.09.)

(Ez a cikk a TTG Hungary engedélyével került a weboldalra: "Egész nyugodtan, bármelyik cikkünket átveheti, forrásmegjelöléssel. Ez a cikk egyébként a weboldalunkon is rajta lesz hamarosan, így azt is linkelheti nyugodtan. Üdvözlettel:S.B. (TTG Hungary)"  www.ttghungary.hu)

Az országban 2015. szeptemberében 61 568 fő volt 100 éven felüli lakos. A 80 éven felüliek száma eléri a 10 millió főt. A legidősebb asszony 1900. március 15-ém született.

https://asienspiegel.ch/2015/09/61568-hundertjaehrige-in-japan/

* Urbanizáció (Elvárosiasodás)

Egyre nagyobb mértékű az elvárosiasodás: 69 millióan laknak Honshu-sziget centrumában. Tokió metropoliszában (prefektúrák: Tokio, Saitama, Chiba, Kanagawa) 36 millió lakos. Nagoya metropoliszában (prefektúrák: Aichi, Gifu, Shizuoka, Mie, Shiga) l14 millió lakos, Kansai körzetében (prefektúrák: Kyoto, Osaka, Hyogo, Nara, Wakayama) 19 millió lakos. Azaz ez a 69 millió fő összesen 14 prefektúrában osztható el, míg a többi 58 millió fő pedig 33 prefektúrában él. Az összesen 39 prefektúrából csak 8-ban növekedett a lakosság létszáma az elmúlt öt esztendőben, a legtöbben Tokióba költöztek be, mintegy 354 000 fő. A fővárosi prefektúrában így 6 168 lakos él 1 km2-en. Ezzel ellentétben Hokkaido szigetén csak 69 főre jut 1 km2 terület.
 

További népesedő területek voltak: Chiba, Shiga, Fukuoka, Kanagawa, Saitama, Aichi és Okinawa prefektúra, míg Tottori prefektúrában a létszám nem változott (574 000 fő).

https://asienspiegel.ch/2016/02/japan-in-zahlen/

Vallások:

A sintoizmus egy sajátos ősi japán vallás, mely az elődök tiszteletére és a természettel való harmóniára ösztönöz. A sintó vallás eredetét az a hit magyarázza, hogy a japánok szerint minden természetbeli dolognak szellemi hatalma van, ezeket a hatalmakat isteneknek/szellemeknek ("kami") nevezik.

A buddhizmus az ázsiai kontinensről átvett vallás, mely szellemi felvilágosodást és üdvösséget hirdet.

Mind a sintoizmus, mind a buddhizmus elsődleges és folyamatos kulturális, valamint esztétikai ihletforrás a japánok számára. A templomok és szentélyek ősidők óta népszerű zarándokhelyek, ezért akár a japán turizmus előhírnökeinek is tekinthetők.

A sintoizmusról

A sintó /shinto (kínai-japán szó) jelentése: „Istenek útja”. Animista vallás. Alapját a természeti erők és jelenségek, egyes állatok, fák és mindenekelőtt a Hold/nap tisztelete képezte. E szerint mindennek lelke van, a természetben minden szent. Ehhez járult később az ősök és hősök tisztelete. Kiemelkedő istensége: Amaterasu (Amateraszu) – a Napistennő, az istenségek feje, Inazagi és Inazami teremtő istenek leánya. 1946-ig hivatalosan a császári dinasztia ősanyja.

A sintó szent könyve a Kojiki (Kódzsiki), mely nem erkölcsi parancsokat tartalmaz, hanem a természetet dicsőíti és isteníti. A sintók számára nem kötelező a napi ima, elég a részvétel a templomi imádságokon és az ajándékozás.

A IV. századtól hatással van rá a buddhizmus. Az idegen elemektől Motoori Norinagu szabadítja meg, 1889 óta nem államvallás.

A buddhizmusról

Világvallás, mely Indiában jött létre a Kr.e. VI. században. Főleg azok között volt elterjedt, akiket a brahmanizmus kasztrendszere elnyomott, ezért azt isteni törvény ellen valónak tartották, és elfordultak az élettől. A vallás megalapítója (a hagyomány szerint) Sziddhárta Gautama Buddha herceg, aki a királyi család tagjaként apja jóvoltából kiváló nevelésben részesült, és minden földi jóban része volt. Azonban egy beteg öregember, egy aszkéta és egy halott látványa rádöbbentette, hogy a betegség és a halál az élet velejárója, és a lelki békét csak az aszketizmuson és az önkéntes lemondáson keresztül lehet elérni. Elhagyta családját és a gazdagságát, és szigorú, önsanyargató életmódot fogadott. Egyik éjszaka egy fügefa alatt elmélkedve megvilágosodott, és rájött, hogy a megnyugvás az önkéntes szenvedésből fakad.

A buddhizmus legrégebbi irata az úgynevezett "Tri-pitaka", mely 3 részből áll: a "Vinája pitaka", mely a fegyelmezett életmód szabályait tartalmazza, a "Szutta pitaka", mely az életbölcsességekről szóló beszédek gyűjteménye, és az "Abbidhama pitaka", mely elméleti tanításokat ad. A buddhizmus alaptanítása szerint az élet szenvedés, mely az élethez való ragaszkodásból fakad. A szenvedés leküzdésének egyetlen módja a vágyak elfojtása és a földi javakról való teljesen lemondás. Akinek ez sikerül, az képes lesz a folyamatos újjászületés köréből való kiszabadulásra, és a Nirvána (a teljes megsemmisülés, nemlét) elérésére.

A buddhista etikának 5 kötelező érvényű szabálya ismert: tilos embert vagy akár állatot ölni, tilos más tulajdonát elvenni, tiltott más asszonyának érintése, továbbá a hazugság és az alkohol fogyasztása. Ezen szabályok betartása vezet a teljes megtisztuláshoz és a Nirvána eléréséhez. A buddhizmus sajátos szeretettörvényt dolgozott ki, mely szerint tilos kizárólagos vonzalmat érezni valaki iránt, ugyanakkor mindenkivel egyformán jóindulatúan és türelmesen kell viselkedni, még sértések esetén is.

A buddhizmus tanításai szerint az emberi jövő jobbra fordulása csakis és kizárólag az emberek kezében van, tehát az istentisztelet szerepét háttérbe szorítja. Nem tagadja az istenek létezését, ugyanakkor alsóbbrendűnek tartja őket, mint a megvilágosodottakat.

japanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.png

 

 

ÁLLAMSZERVEZET ÉS KÖZIGAZGATÁS:

Parlamentáris demokrácia.

Államfő: A nép egységének a szimbóluma a császár, 1989.01.07. óta Akihito. A császár kormányzási jogkörrel nem rendelkezik - a Föld legrégebbi uralkodói dinasztiájának tagja.

Végrehajtás: A végrehajtó hatalom a kétkamarás parlament megválasztott tagjainak, a kormánynak a kezében van.

Miniszterelnök Abe Shinzo 2012.dec.26. óta (Liberális Demokrata Párt

Törvényhozás: Kétkamarás parlament (kokkai), mely alsó- és felsőházból áll (sangi-in és shugi-in).

Alkotmány: 1947.05.03.

Nemzeti ünnep: december 23. Akihito császár születésnapja.

Himnusz: Kimigayo, nem hivatalosan himnusz 1883 óta, hivatalosan is himnusz 1999 óta - a világ legidősebb ilyen szövege, a X.századból vagy még azelőtti korból származik. 

 

japanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.png

 

 

 

GAZDASÁGFÖLDRAJZI VISZONYOK:

folytatás következik...

* A Föld 2. legnagyobb gazdasága 1969-től, majd a Föld 3. legnagyobb gazdasága 2011-től (1. USA, 2. Kína).

* Gazdaságtörténetének korszakai: Meidzsi-korszak (1868-1912), a fellendülés és terjeszkedés kora (1912-1945), a háború utáni korszak,  a "japán csoda" kora, a recesszió kora (1987 után)

* GDP/fő: 38 100 USD (0,5%-os növekedés, 2015)

* Robottechnológia

A 10 legnagyobb ipari robotgyártó cég rangsorában a világon a 10 első közül 5 található Japánban 2015 végén:
2. hely - Yaskawa Electric Corporation ( Kitakyushu, Fukuoka pref., Japán, alapítva 1915)
4. hely - Fanuc Corporation (Yamanashi pref., Japán)
5. hely - Kawasaki Precision Machinery Company - Kawasaki Heavy Industries (Japán)
6.
hely - Epson Robots, Seiko Epson Corporation (Japán)
8.
hely - Nachi Fujikoshi Corporation (Japán, alapítva 1969)

http://www.chinadaily.com.cn/business/2015-11/19/content_22483256_10.htm

Közlekedés:

* Vasúti közlekedés: vasútvonalak hossza 27 311 km (2015)

* Közúti közlekedés: közutak hossza 1 218 772 km, ebből burkolt: 992 835 km, burkolatlan: 225 957 km (2015),

* Vízi közlekedés: hajózható belvízi útvonalak hossza 1 770 km, kereskedelmi hajók száma: 684 db,

Legnagyobb kikötői: Chiba, Kawasaki, Kobe, Mizushima, Moji, Nagoya, Osaka, Tokyo, Tomakomai, Yokohama.

Legnagyobb konténerkikötői: Kobe, Nagoya, Osaka, Tokyo, Yokohama.

* Légi közlekedés: 23 db légi vállalat, 175 db légi kikötő (2015), 16 db helikopter kikötő.

shinka.jpg

Új térkép a sinkanszen vasútvonalakról (2016)

Külkereskedelem:

* Export: 622 milliárd USD (2015). Főbb partnerei: USA 20%, Kína 17,5%, Dél-Korea 7,1%, Hongkong 5,6%, Thaiföld 4,5%. Fő exporttermékei: vas és acél, félvezetők, autóalkatrészek, motorok, műanyagok...

* Import: 627,3 milliárd USD (2015). Főbb partnerei: Kína 24,8%, USA 10,5%, Ausztrália 5,4%, Dél-Korea 4,1%. Fő importtermékei: olaj (16,1%), folyékony gáz, ruhaneműk, félvezetők, audio- és vizuális eszközök.

MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ:

* Telefonvonalak száma: 63 633 500 (4. a Földön), mobiltelefonok száma: 158 591 000 (8. a Földön) - 2015. Hívószám: +82

* Internethasználók száma: 118 453 000 (népesség 93,3%-os aránya - 5. a földön) - 2015

* "Az NHK japán nemzeti csatorna hétfőtől a világon elsőként 8K felbontásban is sugározza televízió-műsorait. Az NHK reményei szerint 2020-ra a 8K műsorszórás a mindennapok részévé fog válni Japánban. A 8K 7680x4320 pixeles felbontást jelent, ami 16-szorosa a ma elterjedt FHD-felbontásnak. Ma még nagyon kevés készülék képes lejátszani a 8K-s műsorokat, így csak keveseknek adatik meg az óriási felbontás megtekintése működés közben. Japán a riói olimpiai játékok nyitó- és záróünnepségét fogja közvetíteni élőben 8K-s minőségben." - adták hírül 2016.augusztus elején.

http://hungarian.cri.cn/1321/2016/08/02/129s195972.htm

japanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.png

 

 

 

IDEGENFORGALOM:

Kiutaztatás: Japán tartósan, évtizedek óta a legnagyobb kiutaztató államok egyike a Földön, a japán turisták jelentős összegeket költenek évtizedek óta, az ország ebben a tekintetben a világ élmezőnyébe tartozik. 

Beutaztatás: Az ország turizmusában együtt van a tradicionális és a jövő. Fontos vonzerőt jelentenek a hagyományos kulturális értékek, a vallási értékek (sintoista és a buddhista valláshoz kötődő építmények) illetve a legmodernebb technikai nevezetességek.

Az ország gazdasági jelentőségéből fakad üzleti és a konferenciaturizmusa.

Az egészséges életmód divatja révén jelentős sportturizmusa is. Japán az elmúlt négy évtizedben három olimpiát, valamint Dél-Koreával közösen labdarúgó VB-t rendezett. 2020-ban ismét Tokió ad otthont a Nyári Olimpiai Játékoknak.

Japán pár éve egyre növekvő külföldi vendégsereget fogad. A fordulat éve 2005 volt. 2016-ban a külföldről érkezett turisták száma 24,04 millió fő volt, ezzel Japán minden eddigi rekordját megdöntötte. A legtöbb turista Kínából és Dél-Koreából érkezett a szigetországba. 

JAPÁN TURIZMUSA ISMÉT PROFITÁL 2017.07.

Miközben egyre nőtt a feszültség Kína és Dél-Korea között a THAAD-rendszer telepítése miatt, addig Japán idegenforgalmi adatai idén kétszeresen verték Koreáét. A Japán Nemzeti Turisztikai Szervezet szerint januártól szeptemberig 21,2 millió külföldi látogatott a szigetországba, ami 18 %-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A turisták közül 5,22 millió volt koreai (40 %-kal több, mint 2016-ban), és 5,56 millió volt a kínai (ez 11 %-kal haladta meg a tavalyi adatot).

Kínai turisták százezrei indultak Japánba, miután Kína leállította az utazási ügynökségeket, hogy eladják a „cut-price” csomagokat Koreába, és a koreaiak ugyancsak Japánba tették át az úti céljukat a feszült hangulat és az ellenségeskedés közepette. A gyenge japán jen is megfizethetőbbé tette az utazást, s Tokió a vízumszabályokat is megkönnyítette, hogy több turistát vonzzon az országba.

A szöuli kormányzat eredetileg 18 millió külföldi beutazóval kalkulált, ám ez a szám várhatólag 12,5 millió főnél fog megállni év végéig. A japán beutazó turisták száma Koreában mindeközben 2,5 millió helyett 2,3 millió fő lehet 2017 végén.

Forrás: english.chosun.com több cikke

Nevezetességek - Látnivaló nagyvárosok:

var.jpg

* Tōkyō / Tokió (東京)

Japán közigazgatási központja, a japán kormány és a császár székhelye. Egyike Japán 47 prefektúrájának, nem egyetlen városként kormányozzák. Hozzávetőlegesen 13 millió ember él Tokióban, míg a Nagy Tokió Agglomerációban 33-36 millióan laknak, és ezzel ez a világ legnépesebb urbanizált területe. Az Ogasawara (Ogaszavara)-szigetekig terjed, amely a Csendes-óceánon 1000 km-re délkeletre található a szárazföldtől. Mint az ország politikai, üzleti, gazdasági, oktatásügyi és kulturális központja, itt van a legtöbb cég székhelye, gazdasági intézménye, egyeteme és főiskolája, múzeuma, színháza, vásárló és szórakoztató létesítménye.

* Yokohama / Jokohama (横浜市)

Kikötőváros Honshu (Honsú) szigetén, Japánban, a Kantóbeli Kanagawa (Kanagava) prefektúra székhelye, a Nagyobb Tokiói Agglomeráció egyik kereskedelmi központja.

* Nikko / Nikkó (日光市)

Jelentése: „napfény”. Modern és egyszerre ősi japán város  Tochigi (Tocsigi) prefektúra hegységeiben, a Nantai, Nyoho  és Taro (Taró) hegycsúcsok között Honshu (Honsú) szigetén. 140 kilométerre fekszik a fővárostól a Daija folyó mentén. Kedvelt úti célja a japán és a külföldi turistáknak. Itt található Tokugawa Ieyasu (Tokugava Iejaszu) és Iemitsu (Iemicu) sógunok mauzóleumai. Számos meleg forrás (jap. "onsen") is van területén. A nikkói Toshogu (Tósógú) és a Futarasan (Futaraszan) szentélyek, valamint a Ronnoji (Rinnódzsi) templomegyüttes az UNESCO Világörökség részét képezik 1999 óta.

* Kobe / Kóbe (神戸市)

Régebbi nevén Mukó, milliós nagyváros, jelentős kikötő, és emellett Hyogo (Hjógo) prefektúra székhelye. A Kansai (Kanszai) régióban elterülő Kobe az Osaka - Kobe - Kyoto (Ószaka-Kóbe-Kiotó) várostömörülés szerves része. Egyike volt azoknak a városoknak, melyek elsőként nyitották meg kapuikat a nyugat felé a zártság politikája után. Az 1850-es évektől hatalmas kikötővárossá nőtt. Bár az 1995-ös nagy földrengés után veszített e jelentőségéből, mára Japán negyedik legnagyobb tengeri forgalmi központja lett.

* Kyoto / Kiotó (京都市)

Szó szerinti magyar fordításban „a fővárosok fővárosa”, ejtsd 'Kjótó' Honshu (Honshú) főszigeten terül el. Lakossága eléri a 1,5 millió főt. Régebben a császári Japán fővárosa volt, ma Kyoto (Kiotó) prefektúra székhelye, az Osaka - Kobe - Kyoto (Ószaka-Kóbe-Kiotó) urbanizált régió része. 1997 decemberében itt határozták el a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozó egyezmény létrehozását (Kiotói jegyzőkönyv). 1994-ben az UNESCO Kyoto (Kiotó), Uji (Udzsi) és Otsu (Ocu) városok műemlékeit a Világörökség részévé nyilvánította. Japán kulturális központjaként ismert: 1600 buddhista templommal és mintegy 270 sintó szentéllyel dicsekedhet. Nevezetességei: az Aranypavilon, a Kyomizudera (Kijomizudéra) templom, a Heian Jingu, a Császári palota és a Nijo (Nidzsó) kastély.

* Nara (奈良市)

Japán város Honshu (Honsú) szigetén, a Kansai (Kanszai) (Kansai) régióban fekvő Nara prefektúra székhelye, s annak északi részét foglalja el, de közvetlenül határos Kyoto (Kiotó) prefektúrával. Hét templom, szentély és rom Narában - év szerint a Todai-ji (Tódaidzsi), a Saidai-ji (Szaidaidzsi), a Kofuku-ji (Kófukudzsi), a Gango-ji (Gangódzsi), a Yakushi-ji (Jakusidzsi), a Toshodai-ji (Tósódaidzsi), a Kasuga (Kaszuga) szentély és a Hei-jo (Heidzsó) palota romjai a Kasugayama (Kaszugajama) ősi erdejével együtt alkotják „az ősi Nara történelmi műemlékeit”, amely az UNESCO Világörökségének részét képezi.

* Osaka / Ószaka (大阪市)

Magyar nevén: Oszaka - ipari, kereskedelmi és közlekedési központ Honshu (Honsú) főszigeten alakult ki, ahol a Yodo-gawa (Jodo-gava) folyó beletorkollik az Ószakai-öbölbe. Közigazgatásilag Kansai ( Kanszai) régió Osaka (Ószaka) prefektúrájában helyezkedik el, amelynek egyben székhelye is. Japán második legnagyobb városa a történelem folyamán az ország kereskedelmi centruma volt.

* Hiroshima / Hirosima (広島市)

„Hiroshima-shi” Honshu (Honsú) fősziget nyugati részén terül el. Hiroshima (Hirosima) prefektúra székhelye és Chugoku (Csúgoku) régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború végén atomtámadás érte. A Béke-emlékmű ("Genbaku Dome") a kulturális Világörökség része.

japanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.png

 

 

 

HAGYOMÁNYOK ÉS SPORT:

FESZTIVÁLOK, RENDEZVÉNYEK:

Japánban szinte minden nap ünnepelnek valamilyen eseményt. Sok fesztivál, melyet a helyiek "matsuri" (macuri)-nak neveznek, sintó vagy buddhista eredetű, míg a hófesztiválokat és a tűzijátékokat inkább a helybeliek, és a turisták számára szervezik. A sintó eredetű "matsuri"-k során a japánok a "kamikkal" (istenekkel, szellemekkel) kommunikálnak, bőséges termésért, jó üzletért valamint boldog és virágzó közösségért fohászkodnak.

SPORT:
Az sportok minden fajtája nagyon közkedvelt Japánban. Harcművészetekben a világ élvonalába tartozik.

Hagyományos sportok

* Sumo (szumó): A nemzeti sportok közül egy sem tükrözi annyira a nemzeti öntudatot, mint a szumó, a birkózás egy formája, amit eredetileg fesztiválokon és szent ünnepeken gyakoroltak a sintoista szentélyekben. A szumó abból áll, hogy két – általában hatalmas – férfi csap össze egy döngölt föld ringben, ahol az nyer, aki a másikat kikényszeríti a ringből, vagy földre viszi. A szumónak bonyolult szabályrendszere és saját szavai vannak a fogásokra, dobásokra és stratégiákra, ami sok vita tárgyát képezi a sport hívei között.

* Judo (dzsúdó): A judo (cselgáncs) a védekezés harcművészete, ami Japánban és nagy közkedveltségnek örvend a világ minden táján. A judo az emelőerő elvén és az ellenfél erejének saját hasznunkra való felhasználásán alapul. Az olimpiai sportágak közé tartozik. A kodokan (a judo egy formája) képzőközpontja Tokióban remek hely arra, hogy saját szemünkkel láthassuk a judo növendékek edzését, akárcsak a profik alkalmi harci bemutatóit.

* Kendo (kendó): a vívás egy formája, mely során az ellenfelek vastag bélelt öltözetben bambuszból készült kardokkal csapnak össze. A kendo megtekintéséhez Tokióban a legjobb hely a Nippon Budokan Hall.

* Karate: A karatét, a fegyvertelen küzdelem egy formáját, Okinawa szigetén földművesek fejlesztették ki, mivel földesuraik megtiltották nekik, hogy fegyvert tartsanak. A profi karatékák gyakorlottak az energia kezükbe és lábukba való koncentrálásában, és így képesek akár egy vastag téglarakást, vagy deszkát is összetörni, mindössze egy ütéssel. Az érdeklődök a Japán Karate Egyesületénél, Tokióban tudják megtekinteni a tanulók és a profik gyakorlását.

* Aikido (ajkidó): Az aikido olyan harcművészet, ami az energia koncentrálásán és az ellenfél erejének saját előnyünkre fordításán alapszik. A követői nagyra becsülik fizikai egészséget karbantartó és fejlesztő hatását. Tokióban az Aikikai az Aikido központja.

* Kyudo (kjúdó): A kyudo, a japán íjászat, mely ugyanannyira egyéni formája a szellemi kifinomultság és koncentráció fejlesztésének, mint amennyire alkalmas versenysportnak. Szorosan összefonódott a zen-buddhizmus alapelvivel, ezért gyakran láthatóak íjászversenyek a templomokban.

Modern sportok

* Baseball: A baseball nagyon népszerű Japánban, ezért nagyon sok japán rajongó meglepődött, mikor megtudta, hogy az amerikaiak is érdekeltek az ő „nemzeti sportjuk” iránt. Különösen erős iránta az érdeklődés a középiskolai csapatok tavaszi, illetve nyári bajnokságai idején. Sok iskola és bajnok gyűlik össze a Hyogo tartománybeli Koshien stadionban, hogy képviselje a saját tartományát, és hogy versengjen a győzelemért. Majdnem mindenki japán környékén saját tartománya csapatának fanatikus szurkolójává válik. A profi baseball magas fejlettségi szintű, 12 csapattal, melyeket vezető cégek szponzorálnak. Tokióban a leglátogatottabb baseball stadion a Tokyo Dome Stadium. A szurkolás nagyon erőteljes és hangos tevékenység, trombitákkal, dobokkal és más zajkeltő eszközökkel.

* Futball: A labdarúgás nem rég került a középpontba, főleg a fiatal felnőttek és a gyermekek körében.

* Síelés: A síelés jelentős sport Japánban, több millió síelővel, akik tömegével sereglenek a Honshu (Honsú) és a Hokkaido (Hokkaidó) hegyeinek üdülőibe. Az ország sícentrumai nagyon fejlettek, képesek felvenni a versenyt Európa, Kanada és az Egyesült Államok legjobb sípályáival. Manapság a sípályák ellátottságának köszönhetően megjelent a snowboard, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend, főleg a fiatalok között.

* Korcsolyázás: Korcsolyázási lehetőséget a legtöbb város fedett csarnokok keretein belül is biztosítani tud, ugyanakkor télen a szabadban is lehet űzni ezt a sportot a Hokkaido északi részén.

GASZTRONÓMIA:

JAPÁN POPULÁRIS KULTÚRA:

* Manga

* Anime

* Cosplay

* Filmek

* TV-drámák és TV-filmek

* J-POP

 

japanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.pngjapanese-flag-graphic.png

 

 

 

Felhasznált irodalom: 

Földrajz:

* Új Magyar Lexikon 3/295.o. (Hokkaidó), 311.old. (Honshú) 4/ 295.old. (Kjúsú), 490. old. (Japán-tenger, Japán-árok, japán nyelv), 6/70. old. (shintoizmus)

* Földünk országai. Szerk. D.Gergely Anikó. 196-204.old. Kossuth Kiadó 1981. ISBN 963 09 1666 5

* Nagy Földrajzi Világatlasz. Japán 190.old. Cartographia Kiadó, 1987,1988. Budapest. ISBN 963-351-373-1-CM

* Földrajzi Világatlasz. Nyír-Karta Kiadó.

* Ázsia. Képes földrajz sorozat. Szerk. D.Nagy Éva – Balázs Dénes – Sebes Tibor. 205-220.old. Móra Könyvkiadó 1983. Budapest ISBN 963 11 2982 9

* Világatlasz Japán. A Tudás fája. Marshall Cavendish Enciklopédia. 58.rész ISSN 1418-8090 Index 26.619/1998.

* Tények Könyve 1988. Szerk: Baló Gy. - Lipovecz Iván. Kiad. Computerworld Kft. Budapest 1987.

* Tények Könyve 1989. Szerk: Baló Gy. - Lipovecz Iván. Kiad. Computerworld Kft. Budapest 1988. ISSN: 0238-3748

* Japán Nagykövetség honlapja http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/japan_info/japan_info.htm#2

Történelem:

* Világtörténelmi kronológia. 200 ország történelme a kezdetektől napjainkig. Eseménytár. Szerk. Gerencsér Ferenc. Anno Kiadó. ISBN 978 963 375 514 3

* A hagyományőrző Japán. A Tudás fája. Marshall Cavendish Enciklopédia. 27.rész ISSN 1518-8090 Index 26.619/1998.

* A császári Japán. A Tudás fája. Marshall Cavendish Enciklopédia. 66.rész ISSN 1418-8090 Index 26.619/1998.

* A II. világháború Ázsiában. A Tudás fája. Marshall Cavendish Enciklopédia. 60.rész ISSN 1418-8090 Index 26.619/1998.

* Sulilexikon Történelem. Aquila Könyvkiadó 2003. ISBN:963 679 2135

* Vallástörténeti Kislexikon.

* http://mult-kor.hu/kereses.php?submit_type=&q=korea&submit=keres%C3%A9s

Fontos tudnivaló: alábbi oldalnak nem forrása a Wikitravel, mert az oldal szerzője adta írásait a wiki alapú lexikonnak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.