Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Húsz éves a japán popkultúra Koreában

2018.11.17
1464285594956.jpeg
 
A JAPÁN POPKULTÚRA JUBILEUMA KOREÁBAN - Ebben az esztendőben 20 éve annak, hogy Japán és Korea kulturális egyezményt írt alá, melynek eredményeképpen japán termékek megjelenhettek Dél-Korea piacán. A koreai kormány először 1998 októberében kezdte engedélyezni japán filmek és képregények importját az országba, de 2006-ig tartott a folyamat, míg a japán TV-műsorok, zenei albumok, számítógépes játékok és animációs filmek teret nyertek a szomszédban. Így használhatták fel koreai drámák például a japán mangákat, animéket adaptációként!
 
Abban az időben aggodalmak merültek fel, hogy Japán majd elárasztja Koreát is népszerű kulturális termékeivel. De húsz évvel később árbevételekben mérve, ennek pontosan az ellenkezőjét látjuk: Japán lett a fő importőr és Korea az exportőr, azaz Korea árasztotta el Japánt drámákkal, popzenével és sok egyéb termékével, mely ezeknek folyománya.
 
Ez a trend leginkább a zeneiparban nyilvánul meg: A koreai dalok Japánba történő exportja 2016-ban 277,3 millió dollár árbevételt jelentett. Ez 100-szor több, mint a Koreai Köztársaságba irányuló japán dalok exportja, ami 2,9 millió dollár összeget ért el...
 
Korea messze meghaladja Japánt a számítógépes játékok eladásának tekintetében is. A koreai számítógépes játékok Japánba irányuló kivitele eléri a 600 millió dollárt, ami több mint tízszerese a japán számítógépes játék importjának, ez 51,6 millió dollár volt a 2016-os pénzügyi évben.
 
Ugyanez vonatkozik a televíziós programokra is, amelyeknek Japánba irányuló kivitele körülbelül 12-szer nagyobb összegű, mint Koreába történő behozatala.
 
Koreai producerek is bevallják, hogy a K-Pop idolok képzését a japánok képzési rendszeréről kopírozták, így még ők is meglepődnek a pénzügyi eredményeken. Korea stratégiája egy agresszíven reakció a japán popkultúrával szemben, mely az exportot célozza és megpróbálja kiszorítani a japán importot már a kezdetektől fogva. A japán zeneipar 5,7 milliárd dollárt termel és értékesít, így önmagában is a második az Egyesült Államok után (19,6 milliárd dollár) és hatszor nagyobb piac értékében mint a koreai (945 millió dollár). A japán vásárlóerő összességében valóban rendkívüli, s nemcsak ezen a téren, Japánnak érdemes eladni, egy fizetőképes nagy piac.
 
Egy zenekritikus azonban megfogalmazta a siker erejét: "Míg japán lány popcsapatok önellátó profitmodellre törekedtek, azaz a hazai pályán a japán közönséget célozták meg, addig a K-pop csapatok már igen korán a globális közönséget tekintették célközönségnek - a tánctudás erejével és idegen nyelvek elsajátításával." A koreaiak a YouTube zenei csatornáira és az internet szociális hálóit kihasználva kijutottak a globális piacra. A K-pop-csoportoknak már nem kell a japán gyártókra vagy műsorszolgáltatókra támaszkodniuk, hogy a fogyasztókhoz elérjenek. Ehelyett a japán rajongók új zenei videókat töltenek fel a BTS, a Wanna One és a TWICE dalairól az internetre, kiegészítve a japán feliratokkal, és terjesztik őket a közösségi médián keresztül. Azaz a koreaiak ki is használják a rajongók ingyenmunkáját!
 
A Korea és Japán közötti politikai konfliktusok befolyásolhatják a kétoldalú cserekapcsolatokat, de a szakértők szerint a két országnak optimális feltételei vannak ahhoz,hogy mindkét fél nyerni tudjon a popkultúrában.Egy kultúrkritikus véleménye szerint: "Japán az összes K-pop-nyereség felét adja (vásárlóként!), és még mindig óriási növekedési potenciállal rendelkezik, De Japán számára a koreai piac mintavétel lehet, miként jut előre a globális a globális piacon."
 
Mindkét országnak megvan a sajátos termékskálája, azonban azt mindannyian elismerhetjük, hogy a "zászlóshajó", az úttörő a nyugati világ felé kapcsolatai révén Japán volt!
 
21300.jpg
 
Forrás: A Chosun Ilbo adatai alapján kiegészítve