Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Rituális emberáldozatok a Silla Királyságban (2021.09.07.)

2021.09.18

A Silla Királyságban is áldoztak embereket, nem csak a Gaya Királyságban...

16310250597712048_original.jpg

Wolseong (Wikipédia)

GYEONGJU (2021.09.07. kedd) - Egy nő maradványait tárták fel karkötővel, nyaklánccal, edénnyel és állatcsontokkal együtt a dél-koreai Gyeongju városában a Wolseong-palota ásatási helyén, a hajdani Silla Királyság uralkodói székhelyén. Úgy vélik, hogy emberáldozatként ölték meg 20 éves korában, a IV. században - jelezte a Gyeongju Nemzeti Kulturális Örökség Kutató Intézete (GNRICH).
 
 
Ez a második alkalom, hogy emberáldozatra utaló nyomokat találtak a helyszínen és általában a hajdani Silla Királyság területén, miután 2017-ben két holttestet (egy 50 éves férfit és nőt) - fedeztek fel, mintegy 50 cm-re az újonnan felbukkant csontváz maradványaitól, a nyugati sánc tudományos kutatása során. Ezek voltak az első olyan esetek Koreában, amikor valószínű emberáldozatként azonosítottak személyeket, akik a palota építése során a IV. és V. század eleje között, a korai Silla időszakban vesztették íly módon életüket. 
 
 
A Silla-kori palota feltárását 2014 decemberében kezdték meg a régészek. "A három holttest a sánc főfala előtt épített szakaszban volt eltemetve" - mondta Jang Gi-myung, a GNRICH kutatója egy online sajtótájékoztatón. "Azon tény alapján, hogy a főbejárat közelében helyezkednek el, és az állatok kiválasztott csontjaival együtt, mintha a falat védenék, feltételezhetjük, hogy a palota biztonságos építésének rituáléjának részeként temették el őket." Hozzátette, a falat négy szakaszban készítették, de a holttesteket közvetlenül a föld kiegyenlítése után és közvetlenül az építkezés kereteinek felállítása előtt temették el. Figyelembe véve a rossz táplálkozás jeleit, úgy tűnik, hogy a nő alacsonyabb társadalmi osztályhoz tartozott. Mindhárom maradvány azt mutatja, hogy alultápláltságban éltek. 
 
 
A Wolseong-palota (慶州 月城, "Félhold Palota") építését eddig a krónikák a 101.esztendőre datálták, de a kerámiák és csontleletek most ennek felülvizsgálatára késztethetik az ásatásokat végző kutatókat.
 
 
Miért is jutott eszembe Kőműves Kelemen balladája?