Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Blogolok - Faith és az a csodálatos időutazás kontra történelem

2017.02.08

faith-poster.jpg

KORYO (Korjó) és az a csodálatos időutazás! Talán az egyik első és legismertebb koreai időutazó fantasy dráma volt a "FAITH". Leegyszerűsítve bizonyos internetes lexikonok csak kosztümös televíziós filmsorozatként aposztrofálják, nos....Alig került 2-3 rész a képernyőkre, már mindenki tudni vélte belőle a Koryo (Korjó) Királyság teljes történetét. Hogy a fantasy-nek a legkevesebb köze van mondjuk a történelemhez, azt talán nem kell bizonygatni különösebben, mert ha valaki a valóságra vágyik, az nézzen unalmas dokumentumfilmet a National Geographic-on, ott megláthatja a valóságot "kissé áthazudva" és átlényegítve nyugati szemszögből, aztán lehet boncolgatni, mi volt előbb, a tyúk avagy a tojás.

De a "Faith" minden, csak éppen nem dokumentumfilm. Kezdjük rögtön a női főhősnél! A híres gyógyító nem volt koreai, sem Koryo szülötte, és legnagyobb meglepetésünkre még csak nő sem, hanem férfi - legalább 100 évesen hunyt el az Isteni Gyógyító Koryo-nál 1000 évvel korábban, s nem természetes halállal. Hogy épp egy plasztikai sebészt vett elő az író, persze az sem minden szándék nélkül való: Gangnam - Gangnam Style!!!! Nagyon is 21. századi - nagy társadalmi fricska azokra az orvosokra nézve, akik Gangnam luxusnegyedében a hiú nép szem- és arcfelvarrásából élnek nem is rosszul, ahelyett, hogy értékes tudásukat az emberek megmentésére fordítanák. Így aztán a kínai Han-dinasztia legendás gyógyítója, ki először operált a keleti orvoslás lexikonai szerint, most egy plasztikai sebésznő (Kim Hee Soon) képében tűnik fel, kinek az a leghőbb vágya, hogy szemhéjfelvarrásból legyen milliomos Szöul Gangnam negyedében.

Így nem is csoda, hogy eljön érte valaki a múltból, hogy megmutassa neki: mi is az orvoslás igazi értéke, és azonnal prezentációt bemutatva elvágja előtte egy áldozat nyakát - no ezt az embert mentsd meg a nagy orvostudományoddal és a sebészettel! Ebben a pillanatban válik a fantasy-nek tűnő mesés dráma nagyon is komollyá, felvetve az orvostudomány felelősségének kérdését. Nem azért tanultál meg gyógyítani, hogy milliókat gyűjts mihaszna hiúk pénzéből, hanem hogy életet ments!

Aztán itt a másik motívum: A doktor és a katona párosa később feltűnik egy újabb drámában is, amely csúcsra jut, a Descendants of the Sun-ban. A két karakter dilemmája pedig ugyancsak hasonló: lojalitása hazához, életmentés karddal és fegyverrel, vérrel és könnyel vagy mentsd meg még az utolsó bűnözőt is, akkor is, ha 2 perc múlva meggyilkol - mert orvos vagy! Bármikor zajlik a történés, múltban vagy jelenben, a végkicsengése ugyanaz.

A rossz oldalán álló különböző karakterek csak egy-egy bűbájos energiával rendelkeznek, mindegyik egyetlen módon tudja a gonosz energiát mozgatni, vagy az energiát rosszra felhasználni, hanggal, tűzzel vagy mágneses energiával játszanak, de ez valójában nem annyira játék, hanem mind a keleti kínai és/vagy koreai ősi orvostudomány része, annak egy-egy megnyilvánulása. Tudomány vagy ezotéria vagy kicsit mindkettő - nekünk áltudomány, nekik mindennapi valóság...

...A 21. századi orvos végül eljut odáig, hogy kénytelen a középkori gyógyítótól megtanulni a gyógynövények rejtelmeit, mert nincsen a közelben sem injekció, sem szike, az eszközei nélkül pedig semmire sem menne magától. Nos, ennyit a magunk által magunkat fejlettnek képzelt kultúránkról és tudományunkról - mely egy másik korszakban már nem működik, csak itt és most...

S ha van valóságból ellopott figura a történetben, az nem más, mint Gongmin király és Yuan (Jüan) Noguk hercegnő, s a drámának az az egyetlen realitása, hogy a király végtelenül szerette feleségét, kivel ma is együtt nyugszanak valahol Észak-Koreában, s hogy az uralkodó tehetséges festőként is ismertté vált... Valós alak, de nem valóságos ábrázolással a főszereplő Choi Yeong (Lee Min Ho), de minden tette csupán, mely felbukkan e darabban, mesés kitalált mozzanat. Akárcsak Ki Cheol miniszter, ki szintén élt egyszer valamikor akkoriban, de biztos nem rendelkezett földöntúli varázserővel.

A fantasy ebben az időutazásban megüti a 90-95%-ot, csupa-csupa mese és izgalom - így a valósággal való mindenféle asszociáció csak félrevezet, ezért felesleges hozzá a múltban vájkálni, mert ennek semmi köze a dokumentumfilmekhez.


Ennyit az újabb időutazásról...aminek semmi köze a múlthoz, az csak a díszlet!