Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

DÉL-KOREA - UNESCO Világörökségek

2014.07.29

DÉL-KOREA KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI VILÁGÖRÖKSÉGEI

 

fb-07061.png

SANSA BUDDHISTA HEGYI KOLOSTOROK (2018)

site_1562_0010-500-333-20180221162950.jpg

Koordináták/ É.sz.36 32 31 K.h.127 49 60

Bejegyzés ideje: 2018

Kritériumok: (iii)

Terület: 55.43 ha / Védelmi zóna: 1,323.11 ha

Hivatkozási szám: 1562

A Világörökségi Bizottság Bahreinben tartott ülésen hozta meg a döntést 2018.06.30-án, szombaton Dél-Korea vallási építményeinek kulturális örökséggé nyilvánításáról.

A Sansa buddhista hegyi kolostorok a Koreai-félsziget déli tartományaiban helyezkednek el. A hetedik és a kilencedik század között létrejött hét templom térbeli elrendezése mutatja a jellegzetes koreai építészeti sajátosságokat - mint a madang (nyitott udvar) négy épület (Buddha csarnok, pavilon, előadóterem és hálóterem). Számos egyedi, figyelemre méltó építészeti elemet, tárgyat, dokumentumot és szentélyt tartalmaz. Ezek a hegyi kolostorok szent helyek, amelyek a hit és a napi vallási gyakorlat élő központjaivá váltak.

A kolostorok: Tongdosa, Buseoksa, Bongjeongsa, Beopjusa, Magoksa, Seonamsa, Daeheungsa.

Forrás: UNESCO

BAEKJE TÖRTÉNELMI HELYSZÍNEI (2015)

2015. július 4-én, az UNESCO 12. berlini konferenciáján Dél-Korea újabb Világörökség címmel gazdagodott.

A Koreai Köztársaság (Dél-Korea) hegyvidéki, közép-nyugati régiójában található a terület, mely nyolc régészeti lelőhelyet foglal magába (475-660 között), beleértve a Gongsanseong erődöt, a Songsan-ri királyi sírokat a fővárosnál (Ungjin, ma Gongju), a Busosanseong erődöt és Gwanbuk-ri igazgatási épületeket, valamint Sabi (ma Buyeo), szintén királyi főváros Naseong nevű városfalát, a Wanggung-ri királyi palotát és a Mireuksa templomot a Sabihoz kapcsolódó Iksan területén.

Ezek a helyszínek együttesen képviselik a Baekje (Pekcse) Királyság kései periódusát. Baekje a három királyság korszakának egyik korai állama a Koreai-félszigeten (Kr.e. 18-Kr.u.660), jelentős technológiai, vallási (buddhista), kulturális és művészeti hídszerepet töltött be Kelet-Ázsiában a koreai királyságok, a kínai államok és Japán közt.

Forrás: http://whc.unesco.org/en/list/1477

NAMHANSANSEONG HEGYI ERŐDJE

(Gwangju/Kvangdzsu) (2014)

2014. június 22-én, az UNESCO Világörökségekért felelős gyűlése Katar fővárosában, Dohában jelölte ki az új örökségeket, e naptól kezdve a Koreai-félsziget is újabb világörökségi címmel gazdagodhatott: Namhansanseong hegyi erődje került a listára. Az erőd így Dél-Korea 11. Világöröksége lett.
 
Az építményt eredetileg védelmi célból építették, hogy Hanyang városát (ma Szöul), a Joseon (Csoszon)-dinasztia székhelyét őrizze a betolakodóktól. A fővárostól 25 km-re délkeleti irányban, egy hegyvonulaton emelkedik, falai 8 km hosszan futnak. A 17. században a dinasztia történetének egy dramatikus eseménye zajlott le a helyszínen: 1636 decemberében a mandzsu Qing (Csing)- dinasztia 100 000 harcosa lépte át a befagyott Yalu/Amnok kínai-koreai határfolyót és ráözönlött az országra. Ekkor Injo (Indzsó) király egész udvarával az erődbe menekült.

Források: http://world.kbs.co.kr/german/, http://whc.unesco.org/en/list/1439, Arirang TV, Arirang TV News

CHANGDEOKGUNG KIRÁLYI PALOTA

(Seoul/Szöul) - Kulturális történelmi örökség

YONGMYO SZENTÉLY

(Seoul/Szöul) - Kulturális történelmi örökség

JOSEON-DINASZTIA KIRÁLYI SÍRJAI 

(Seoul/Szöul) - Kulturális történelmi örökség

GYEONGJU TÖRTÉNELMI KÖRZET

(Gyeongju/Kjongdzsu) - Kulturális történelmi örökség

BULGUKSA TEMPLOM ÉS SEOKGURAM BARLANG (Gyeongju/Kjongdzsu) - Kulturális történelmi örökség

HWASEONGSANG ERŐD

(Suwon/Szuvon) - Kulturális történelmi örökség

GOCHANG, HWASUNG, GANGHWA-DO DOLMENJEI

- Kulturális történelmi örökség

JEJU-DO VULKÁNI SZIGET ÉS LÁVACSÖVEI

(Jeju/Csedzsu-sziget)

- Természeti örökség

Forrás: UNESCO, Arirang TV